Távgyógyítás

Oltás hidegben

Gyakran kapok kérdést mostanában abban a témakörben, javasolt-e galambokat hideg időben oltani-oltatni?
*
Röviden: ha nem muszáj, ne vakcinázzunk szélsőséges időjárási viszonyok alatt. Ez érvényes nagy hidegre éppúgy, mint nagy melegre vagy erősen frontos időre.
Egy védőoltás akkor lesz a leghatékonyabb, ha az oltás idején az állomány kitűnő egészségi állapotban, ereje teljében van. Ezt a csúcsformát külső és belső tényezők határozzák meg. Az időjárásra, mint külső tényezőre is oda kell figyelni, mert egy (szó szerint is) rossz időben elvégzett oltás nem lesz kellő hatásfokú. A nagy hideg vagy a nagy meleg, egy erős fronthatás stb. mind stresszként hatnak a galambra. A stressz alatt lévő szervezet immunrendszere többé-kevésbé blokkolt, így az oltás hatására kialakuló védettség alacsonyabb szintű lesz. Mivel az oltás önmagában is stresszel jár, ezért fokozottan figyelnünk kell arra, hogy minél kevesebb egyéb stressz hasson az oltáskor, illetve közvetlenül előtte és utána. Ezért az oltásokat lehetőség szerint kiegyensúlyozott, nem túl meleg és nem túl hideg, frontmentes időben adjuk.
Fenti általánosságokon túlmenően, magának a nagy hidegnek több káros hatása is van. Az oltást végző személynek is kellemetlen, ha az első pár galamb után már nem érzi az ujjait. Elgémberedett kézzel sokkal könnyebb oltási hibát elkövetni, azaz véletlenül „eloltani” a galambot. Nagy hidegben mindenki ösztönösen siet, ami kapkodáshoz vezet, megsokszorozva a hibalehetőséget, valamit a galamboknak okozott stresszt. A galamb érzékeny állat, megérzi gazdája idegességét és az őrá is átragad.
Kemény hidegben a galamb testét egy infravörös fényben jól látható burok veszi körül, mely burkot a tollazat között megbúvó meleg levegő alkotja. Ha a galambot kézbe vesszük, akkor tollazatát megbolygatva tönkretesszük ezt a burkot, tekintélyes hőveszteséget okozva ezzel. Így még több energiát kell a létfenntartására fordítania, és még kevesebb jut az immunrendszerre.
Nagy hidegben a túlzott hőleadás ellen úgy védekezik a szervezet, hogy a bőr ereit összehúzza, ezzel csökkentve a rajtuk átáramló vér mennyiségét és így a hőveszteséget. Ebből következően a bőr alá adott oltás helyén is csökkenni fog a vérkeringés. Így könnyebben becsomósodik az oltás helye, mert a vakcina vivőanyagát az elégtelen vér- és nyirokáramlás nem tudja feldolgozni. Másrészt magának a hatóanyagnak a felszívódása is zavart szenved, ami csökkenti az oltás hatékonyságát.
Arra is számíthatunk, hogy a rossz időben adott oltás erősebben megviseli az állományt, levertség, sőt megbetegedések is előfordulhatnak benne. Különösen igaz ez akkor, ha „erős”, többkomponensű és/vagy baktériumtartalmú vakcinát alkalmaztunk.
 
 
© Minden jog fenntartva