Távgyógyítás

tüsszögés - mikoplazmózis (?)

2009.
A napokban lett meg egy díszbaromfim boncolási eredménye, ami a következő: Igen súlyos, kiterjedt, félheveny-idült, mycoplasma okozta hashártya- és szívburokgyulladás. A bélben ezen kívül kóli baktérium volt, de nem az agresszív, hanem a feltételesen kórokozó típusa. Más baktériumra negatív. Javasolt kezelés: Doxiciklin, lehetőleg tilánnal kombinálva 5-10 napig vagy Szulfanin por (Cosumix) 5-7 napig. Utána probiotikum.
Az a kérdésem, hogy a légúti betegséget mi okozta? Ugyanis tüsszögés miatt boncoltattam fel a tetemet. Mi okozhatta a tüsszögést, mert csak az orpingtonok tüsszögnek, egyik brahma vagy más fajta egyede sem.
Ez egy teljesen külön tartott példány volt, amióta kifordult a tojástartója január elején, azóta eléggé legyengült állapotban volt.
* * *
Természetesen azt is, mármint a tüsszögést is a mycoplasma okozta. A mycoplasma (magyarosan mikoplazma), a felső légutakat is megtámadja, és ennek megfelelően tüsszögést is okozhat, ami persze nem halálos. Halálos viszont, ha megtámadja a tüdőt, és még gyorsabb halált okozhat, ha pl. a hashártyát.
Azonban a mycoplasma fakultatív patogén, azaz feltételes kórokozó. Vagyis gyakorlatilag minden madárban benne van, de nem csinál bajt. Akkor támad (fel), ha valami okból legyengül a szervezet, pl. vírusfertőzés, meghűlés, akár egy nagyon erős front - vagy pl. kifordult a tojástartója és emiatt legyengül.

Fontos, hogy a mikoplazmózis úgynevezett jelzőbetegség is, tehát valamilyen tartási körülménynek a hibáját, hiányos vagy túlzott voltát jelezheti. IIyen jellemzően a túlzsúfoltság, a hiányos légcsere miatti ammónia-feldúsulás, vagy éppen a huzat. Sokszor azért is támad egy állományon belül csak az egyik dúcban a mikoplazma, mert csak annak a dúcnak rossz a mikroklímája, például elégtelen a légcseréje valami miatt. Meglehet, hogy azért jelentkezik a kérdező állományán belül csak az orpington fajtában a mikoplazmózis, mert ők rossz mikroklímájú részben élnek. De az is lehet, hogy a fajta, vagy éppen a vérvonal az oka - értve ezalatt azt, hogy genetikailag hajlamosabbak a mikoplazmózisra, pontosabban genetikailag gyengébb az immunrendszerük (pl. beltenyésztettség), mint az átlag, és ezért hajlamosabbak a feltételes megbetegedésekre (is).
Nem igazán értek a díszbaromfi fajták között meglévő (?) ilyen irányú különbségekhez, de azt tudom, hogy pl. a libák, a lovak és a sertések igen erősen frontérzékeny állatok. Libáknál pl. egy erős front és annak kísérő jelensége, pl. lehűlés, hidegebb légmozgás, simán ki tud robbantani egy állományszintű mikoplazmózist.

Szerencse, hogy a kérdező külön tartotta ezt a példányt, mert bár a többi madárban is valószínűleg ott van ez a kórokozó, ha egy beteg nagy mennyiségben üríti, mindentől függetlenül a többit is megbetegítheti. Úgyhogy most az egész állományt kezelnie kellene, ha velük tartotta volna. Ami a tüsszögős fajtatársakat illeti, alaposan körül kell nézni, nincs-e valamilyen hiányosság a mikroklíma körül, és ha talál ilyet a tulaj, ki kell küszöbölnie. Ha nincs ilyen, mert pl. az összes fajta egy helyen él, akkor felmerülhet egy antibiotikumos kezelés szükségessége is, az orpingtonok vonatkozásában, a fent említett gyógyszerek valamelyikével. Ez nem biztos, hogy feltétlenül szükséges, de a madarak immunrendszerének a felerősítése mindenképpen javasolt.
 
 
© Minden jog fenntartva