Távgyógyítás

Ivóvíz fertőtlenítés - hasznos-e

2009. 02. 14.
Tisztelt Doktor Úr! A honlapján a hypo itatása helyett a Bromosept használatát javasolta. Azt szeretném kérdezni, hogy a Bromosept alkalmazásával nem akadályozzuk-e meg az immunrendszer normális működését, kialakulását például a fiatal galamboknál? És ha mondjuk eladunk egy galambot, amelyik nálunk Bromoseptes vízzel lett itatva, a vevő viszont nem itatja a Bromoseptet, nem betegszik meg ez a galamb könnyebben az új környezetében? Ha a Bromosept használata mellett döntök, akkor ugyanúgy kell-e paratífusz, paramyxo, kokcídiózis, férgesség stb. ellen a galambokat kezelni, és a probiotikumokat, almaecetet használni? Válaszát előre is köszönöm: P. Lajos
* * *
Jogos a kérdés, pontosabban a kérdések. Talán ezért is ilyen szép (?) a galambegészségügy, hiszen minden téma, minden kérdés új kérdéseket, új témákat szül.
Talán maradi gondolkodásúnak tűnök a galambegészségügy területén, de valahogy mindig a szolid arany középút elérése vagy legalábbis megcélzása mellett szavazok. Nem értek egyet azzal a törekvéssel, amely szerint se gyógyszert, se védőoltást nem kell adni soha a galambnak, mint ahogy azokkal se, akik már a takarmány helyett is szinte csak gyógyszerrel tömik az állományt.
Ugyanez a véleményem a higiénia területén is. Az se jó, ha a galambjainkat mindenféle fertőzésnek tesszük ki - gondoljunk csak arra, milyen következményekkel jár, ha egy újonnan vásárolt, de később súlyosan kórokozó-hordozónak bizonyult galambot csak úgy beteszünk a dúcba a többi, addig egészséges galambunk közé. Azt hiszem, a legtöbbünknek volt már ilyenfajta szomorú tapasztalatunk. És természetesen az se szerencsés, ha a galambokat patikai tisztaságú, szinte steril környezetben tartjuk, mert ezzel - ahogy a kérdező is tudja - bizony meggátoljuk az immunrendszer normális kifejlődését és edzésben tartását, és ez később szintén katasztrofális következményekkel járhat.
Persze, a legrosszabb, ha valaki a két szélsőséges módszert szerencsétlenül kombinálja, azaz a saját dúcában mesterségesen kórokozó-szegény környezetet teremt és tart fenn, majd nem törődve a járványvédelem alapszabályával, karantén helyett egyenesen a dúca közepébe helyezi az újonnan vett galambot - ezután már csak a pontos statisztikát kell vezetnie a megbetegedések és elhullások számáról.
Amiből az következik, hogy a higiéniában és a járványvédelemben olyan stratégiát kell elterveznünk és betartanunk, amelyek egyrészt önmagukban is jók, másrészt nem ellentétesek egymással.

Rátérve a konkrét kérdésekre:
- Valóban, a túlzásba vitt fertőtlenítőszerekkel és főleg a gyógyszerekkel akadályozhatjuk az immunrendszer kifejlődését a fiatalokban, és ugyanígy, ellustíthatjuk azt a felnőttekben. Ezért is javasolják a Bromosept alkalmazását is szünetekkel, tehát nem kell állandóan a vízben lennie. „Szerencsére”, az ivóvízen kívül éppen elég egyéb fertőző anyag akad a dúcban, amely ellen az immunrendszernek folyamatosan védekeznie kell, tehát azért attól nem kell félnünk, hogy munka nélkül marad. Az ivóvíz fertőtlenítése viszont valóban segít megritkítani a szalmonellákat és a kóli baktériumokat, ezáltal leveszünk egy kis terhet az immunrendszer válláról, aminek így több ereje marad egyéb kórokozók ellen. Vagyis, az immunrendszer is olyan, mint mi: a tétlenség is veszedelmes, de a túl sok munka is ártalmas.
- Ha eladunk vagy veszünk egy galambot, illő, hogy a vevő és az eladó tájékoztassa egymást néhány alapvető kérdésről, pl. az addigi takarmányozás, gyógyszerezés, védőoltások, fertőtlenítési módszerek stb. Ezek mind hozzátartoznak a vásárolt galambhoz éppúgy, mint a genetikai készlete, amiért tulajdonképpen megvesszük. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket, és nem egyeztetjük a saját egészségügyi és tartási stratégiánkkal, NEM tudjuk zökkenőmentesen beilleszteni a galambot az állományba, legyen annak bármilyen jó genetikai képessége - és van, hogy egyáltalán nem sikerül beillesztenünk az állományba.
- Ha az ivóvizet rendszeresen fertőtlenítjük, mint fent említettem, az immunrendszernek több ereje marad az egyéb úton terjedő kórokozókra. Elvileg tehát kevesebb gyógyszert kell használnunk, és ezt a tapasztalatok is igazolják. Azonban az addig bevált kezelések elhagyását óvatosan, fokozatosan tegyük, és semmiképpen se a védőoltások elhagyásával kezdjük. Sokkal inkább az antibiotikumok és hasonló szerek adásának ritkításával, az ilyenfajta megelőző kezelések „széthúzásával”. El tudok képzelni egy olyan állományt, ahol nem használnak klasszikus antibiotikumot, hanem pl. antibiotikum-szerű hatású gyógynövény- és teakivonatokat. Egy olyan állományt, ahol nem használnak védőoltásokat, a mai világban viszont már nem lehet elképzelni se.
- A probiotikumokat, almaecetet továbbra is használni célszerű, hiszen ezek más irányból támogatják a szervezetet. Ezenkívül pontosan ezek azok a természetes anyagok, amelyeket hangsúlyoznunk kell az antibiotikumok és a mesterséges, tisztán szintetikus gyári vitamintermékek ellenében.
 
 
© Minden jog fenntartva