Távgyógyítás

Fiatalok védelme

Kezdő galambászként gyakorlatilag az Ön internetes portálján és könyvének olvasásával, az ott megjelenő tanácsok alapján próbálom az állományomat egészségesen tartani a korlátozott anyagi lehetőségeimhez mérten.
Nagyon röviden leírom milyen kezeléseket alkalmaztam eddig az év folyamán. Féreghajtó és animoxos tisztítókezelés után, Nobilis Paramyxo P201 oltóanyag anyaggal kezeltem galambjaimat majd Promotor „43” vitamint kaptak 4 napon keresztül.
A jelenlegi heti rendszerességgel kialakított menetrend a következő:
Hétfő - Promotor „43” (vagy Jolovit oldat*) *Szerda – kakukkfű tea, natúr kefír, Szombat – almaecet. Ezek mind az Ön által megfogalmazott mennyiségben. Emellett természetesen igyekszem a dúcot tisztántartani,ásványi anyagokat is kapnak galambjaim. A tiszteletteljes kérdésem pedig az lenne, mivel egyértelmű választ nem találtam rá, hogy a most kikelő fiatal egyedeket milyen módon kezeljem annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb egészségnek örvendjenek és megérjék az öregkort. Mert az elmúlt évben gyakorlatilag a fiatal egyedek nagy részben elpusztultak. Az én tudatlanságomnak köszönhetően, mert még a betegségek egyértelmű tüneteit sem tudtam kellő képen felismerni. Most már a saját káromon tanulva egy kissé jobb a helyzet, de nagyon tartok a megismétlődhető kudarctól. Jelenleg nem észlelek megbetegedést, az általam nem megfelelő egészségi állapotú egyedeket még az elmúlt évben eltávolítottam. Persze most már tudom, hogy ez sem jelent 100% - os biztonságot.
*
Mindkét a galambok gyógykezeléséről szóló könyvét megvásároltam, tanulmányoztam. Tettem ezt azért mert most kezdem újra a postagalambászatot, s nagyon érdekel napjaink galamboknál alkalmazható egészségvédelme és gyógykezelése.
Állattenyésztőként végeztem, s dolgoztam, ezért nem ismeretlen számomra, hogy mennyire fontos a megelőzés, prevenció. A mostani állományomat úgy állítom össze, hogy két régi és a galambászatban igen eredményes ismerősömtől szerzem be az alapállományt, mégpedig oly módon, hogy az egyikük az első és második kelésből gyűrűz fel 50 db fiatalt, illetve februárban 8 nevelő párt adott, a másikuk pedig a nevelő párok alá biztosítja az első két keltés tojását. Így a tenyésztést e két törzs megröptetett fiaival kezdem majd.
Az elhelyezés egy négy részes 2x8 m2 alapterületű, félrészben volierrel ellátott dúcban történik, amit frissen építettem. Ügyeltem a jó szellőzés kialakítására, és arra, hogy száraz maradjon a dúc. Ezért az egész létesítményt lábakra építettem. A dúc higiéniára nagy gondot fordítok és az ajánlott m2/db. számot is betartom, csúcsidőben sem szeretnék 65 db madárnál többet tartani.
A jelenlegi nyolc pár nevelőszülőnek beállított madár vakcinázása megtörtént, a trihomoniasis elleni kezelést a tojásrakás után végzem. A segítségét abban szeretném kérni, hogy a beérkező fiatalok egészségvédelmét, hogyan alakíthatom ki? A 4-5-hetes korban elvégezhető alap vakcinázás után, mellett, melyek azok az immunglobulinok, probiotikumok, vitaminok amiket ajánl egy fiatal állomány jó egészségi állapotának megteremtéséhez és megtartásához?
Szeretnék egy egészséges, erős állományt kialakítani!
* * *
Fenti kérdések két galambász barátunktól érkeztek, de mivel hasonló a témájuk, a válasz is hasonló rájuk. Tehát, a fő kérdés az, hogyan lehet a fiatalokat egészségesen és eredményesen felnevelni.
A fiatalok védelme a szülők felkészítésével kezdődik. Fontos, hogy a tojó szervezetét feltöltsük a kellő mennyiségű ásványi anyaggal, amelyekből majd képes lesz tökéletes tojást felépíteni. Arra kell törekednünk, hogy az ásványi anyagokon kívül is megkapjanak a tojók minden olyan anyagot (vitamint, aminosavakat, nyomelemeket), amely a tojás kialakításához, és a fióka kezdő életéhez szükségesek. Ide értjük azokat az anyagokat is, amelyek az úgynevezett szikimmunitást hordozzák - ezek olyan ellenanyagok, amelyeket a fióka készen kap a tojásból, és amelyek védik őt az élet első napjaiban-heteiben a vírusoktól, baktériumoktól és egyéb kórokozóktól. Ezért is fontos, hogy a szülők rendszeresen vakcinázva legyenek, mert ennek hiányában a szikimmunitás hiányos, elégtelen lesz, és ez a fióka „sebezhetőségéhez” vezet.

A kikelt fiókára sok fertőző kórokozó leselkedik, de talán érdemes ezek közül hármat kiemelni, amelyek gyakran szoktak súlyos problémákat okozni.
- trichomonas
- adenovírus - kóli baktérium
- szalmonellák
Trichomonas
A sárgagomb betegség kórokozója természetes körülmények között jelen van a szülők begyében, ezért a fióka is kap belőle. Ez hasznos dolog, mert így tudja a saját aktív immunitását kialakítani. Ha azonban túl sok a kórokozó a begytejben, akkor a fióka megbetegszik, és el is pusztulhat. Ez a fertőződés akár a köldökön keresztül is létrejöhet, a fészekre csöpögött begytejben lévő kórokozók a be nem záródott köldökön keresztül jutnak a fióka testébe, gyors elhullást okozva. Ha korai trichomonasra van gyanú, a fiókák egyedi kezelése ronidazollal vagy metronidazollal indokolt. Elejét vehetjük a dolognak, ha a szülőket a párosítás előtt tisztító kezelésben részesítjük ezekkel a szerekkel. Ezt azonban ne vigyük túlzásba, ne kezeljük sterillé a szülőket, mert ezzel a fiókák immunitásának a kialakulását akadályozzuk meg, ami később fog gondokat okozni.
Adenovírus- kóli baktériummal súlyosbítva
Az adeno jellemzően a fiatal galambok betegsége. Jellemző tünete lehet a telt begy. A vírushoz előszeretettel csatlakozik a kóli baktérium, súlyos hasmenést okozva, amely olyan súlyos lehet, hogy a teljes fiókállományt elviheti! Gyógykezelés szükséges, egyrészt a vírus, másrészt a kóli ellen. A vírus ellen kész immunglobulinokat tudunk csak alkalmazni, pl. Adenosan por. A kóli ellen legcélszerűbben amoxicillinnel gyógykezelhetünk.
Szalmonellák
A paratífuszos fertőzöttséget a befulladt tojások, a kelésgyenge, életképtelen, esetleg már a kikelés alatt elpusztuló fiókák jelezhetik. Ha ilyet tapasztalunk, akkor célszerű a kikelt, életképesnek látszó fiókokat kezelni, pl. amoxicillinnel, hogy a betegség kitörését legalább náluk megelőzhessük. Ugyancsak jó hatású a párosítás előtt elvégzett 10 napos tisztító kezelés. Azokban az állományokban, ahol visszatérő gond a paratífusz okozta fiókaelhullás, legcélszerűbb és legbiztosabb a szülők szalmonellák elleni vakcinázása, 6-8 héttel a párosítás előtt.

A vakcinázásokat természetesen magukon a fiatalokon is alkalmaznunk kell. Egészséges állományban betöltött 3-4 hetes kortól adhatjuk az első paramyxo elleni oltást, amit a későbbiekben ismételhetünk, illetve kiegészíthetünk egyéb oltásokkal, úgymint paratífusz, herpesz, himlő, ornitózis, mikoplazmózis ellen. Nagyon nagy kár, hogy ezekből a vakcinákból jelenleg alig néhány szerezhető be Magyarországon.
 
 
© Minden jog fenntartva