Távgyógyítás

Paratífusz

2008. 02. 06.
Tavaly május végén izületgyulladással, szárnycsomósodással járó szalmonella ütötte fel a fejét a dúcban.
Semmilyen más tünetet nem tapasztaltam. Az enrofloxacin hatástalansága után, Synulox tablettát alkalmaztam (takarmányra), majd TS solutiot. A megbetegedett 3 egyedből 1 teljesen felgyógyult a másik 2 részben (az egyik mindkét szárnyát lógatja, tapintható csomó nincs; a másik bal szárnyában még enyhe az eredetinél kisebb duzzanat tapintható, de a szárnyát már helyre teszi, nem lógatja). Vitalitásuk mindhármuk esetében elfogadható, jól táplálkoznak, betegség tüneteket nem mutatnak.
Jelenleg a fentebb részletezetteken túlmenően beteg galamb nincs a dúcban, néha előfordul híg, vizes hasmenés lágy, széteső képlettel a közepén. Egyesek szerint tricho is lehet?
A galambjaim korábban nem részesültek szalmonella elleni védőoltásban, csak paramyxo elleniben. Újrakezdő lévén 2006 év végén és 2007 év elején több helyről vásároltam jelenlegi állományom és jelenleg is rászorulok új egyed behozatalára az ivararány kiegyenlítése miatt. A létszám jelenleg 30 egyed komáromi bukó.
2007. évben mindössze 2 egyed fiatal maradt életben valamilyen visszatérő felső légúti nyavalya miatt.(A szülök fészekállapot alatt klórtetraciklint kaptak, hasztalan).
1. Kérdés: Milyen gyógyszerrel és mennyi idejű megelőző-tisztítókezelést érdemes elkezdenem? Esetleg mennyi időnként megismételnem? Oltás előtt mennyi idővel?
2. Jelentenek-e bármilyen veszélyt társaikra nézve a szalmonellából felgyógyult egyedek? Valóban végleg el kell távolítani őket vagy ez csak szóbeszéd?
3. A Chevivac-S oltást terveztem, minden egyedet beolthatok? Vagy a betegségen átesettek élete veszélyben van?
4. Rendszeres tisztítás, fertőtlenítés ellenére időnként megjelenik a már említett vizes, lágy közepű hasmenés, mi okozza és hogyan szabadulhatok meg végleg tőle?
* * *
1. Paratífusz elleni oltás előtt 5-10 napos tisztító kezelés ajánlott, pl. amoxicillinnel.
Utána 4-5 napot várni kell az oltással, mely idő alatt vitaminokat, probiotikumot, immunerősítőt adunk. A 4-5 nap elteltével olthatunk paratífusz ellen.
2. Ha a szalmonellából felgyógyulás azt jelenti, hogy a galamb nem mutat tüneteket, de hordozó maradt, akkor természetesen a későbbiekben ürítheti a kórokozókat. Egy antibiotikumos kezelés után az esetek nagy többségében hordozó marad a galamb. Ha több galambunk is beteg volt, akkor szinte biztos, hogy 1-2 egyed hordozó marad. A baktériumhordozást csak rendszeres védőoltással tudjuk megszüntetni.
3. Minden egyedet be kell oltani. Az átesettek élete csak akkor van veszélyben, ha az oltás előtti antibiotikumos kezelés sem tudta annyira megritkítani bennük a szalmonellákat, hogy az oltás ne „hozza ki” belőlük a tünetekben megnyilvánuló betegséget. Ha az 1. pontban leírt antibiotikumos tisztító kezelés, immunerősítők és vitaminok ellenére súlyos megbetegedések jelentkeznek az oltás után, akkor ezeket a visszaeső egyedeket célszerű selejtezni.
4. A leírt lágy közepű, vizes hasmenés nem hasmenés, hanem sok vizelettel körülvett, a vizelet által kissé felpuhított széklet. Vagyis ez nem valódi hasmenés, hanem fokozott vizeletürítés, ami általában fokozott vízivás után jelentkezik. Ilyen fokozott vízivást okozhat pl. a takarmánykiegészítők magasabb sótartalma, vagy pl. valamilyen kellemes ízű készítmény itatása, ami valóban ízlik a galamboknak, és ezért a szokásosnál többet isznak - így természetesen több vizeletet is ürítenek.
Valódi hasmenésnél nincs elkülönült tócsa és a közepén többé-kevésbé kemény pálcika, hanem az ürülék egyöntetűen híg, többé-kevésbé folyós. Az előrehaladottabb trichomonaszos hasmenés is ilyen, jellegzetesen sárgás színezettel.
Azonban, mivel a trichomonas a kezdeti szakaszában kiválthat fokozott vízivást (és érdekes módon, ellentétben a többi betegséggel, fokozott étvágyat is), ez a fokozott vízivás is okozhatja a kérdésben leírt álhasmenést. Vagyis a kérdésben leírt ürülék többféle állapot eredménye lehet.
 
 
© Minden jog fenntartva